Japán fürdőkultúra

   Egy fárasztó nap után ki nem örül egy pancsinak?! Mikor beleülhet a habos-babos kádba és élvezheti a meleg vizet, miközben képes elfelejteni a nap borzalmait és fáradságait, csak a pihenésre koncentrál! Ezt meghittebbé teheti egy gyertya a kád mellett vagy egy kis füstölő és máris álomba illő kikapcsolódást kapunk! De nem csak mi szeretjük így a fürdőzést. A japánoknál ez külön kultúrát jelent. Olvassunk egy kicsit bele az ő szokásaikba is: :)

   Valódi női, illetve férfi térnek számít a japán fürdő. Abszolút kikapcsolódás a hétköznapi rohanásból: az elmélkedés és a bizalmas beszélgetések helye. A híres japán fürdőkultúra két alappilléren nyugszik: megkülönböztetik a szentókat és az onszeneket. Míg az előbbi mezei közfürdőt jelent, az utóbbi termálvizű forrásra épült, szofisztikáltabb fürdőházat takar. Ezek egyike sem koedukált, bár állítólag az eldugottabb helyeken léteznek ilyenek is. A vegyes fürdőkbe azonban külföldit még véletlenül sem engednek be a japánok.
   A japán fürdőben mindenki Ádám-, illetve Éva-kosztümben mártózhat meg a gaidzsinok (külföldiek) számára sokszor elviselhetetlenül forró vízben. A kivétel itt is erősíti a szabályt: Kagoshima megye vulkánjának tövénél egy roppant hangulatos, sintó szentélyből kialakított, kötényes, koedukált onszen található – kilátással az óceánra.
   Lássuk egy átlagos szentó illetve onszen felépítését: a jegyet megvéve kétfelé vezet tehát az út, a férfi és a női részlegbe. Többnyire a férfiszakasz is ugyanolyan elrendezésű, mint a női, illetve ahol nem - mint például az oszakai híres onszen-komplexumban -, ott hetente cserél a férfi és a női részleg. Először is az öltözőbe érünk, itt ruháinkat szekrénykékbe, és fakosarakba helyezhetjük el, aztán vehetjük a törölközőnket és irány a medence részleg.

Kis vödör, nagy vödör, sámli, kefe
   Jobb helyeken minimum ötféle hőmérsékletű pancsoló várja a nagyérdeműt. A Magyarországon megszokott méretű medencékkel szemben ezek azonban kicsik, úszásra nem alkalmasak. Arra jók, hogy üldögéljen és melegedjen bennük az ember, vízsugárral dögönyöztetve a hátát, hasát, oldalát. De mielőtt még belecsobbannánk a medencébe - ami itt amúgy sem illedelmes - meg kell fürödni.
   A fürdésnél akadhatnak problémák, ugyanis mindenféle segédeszközök vannak kikészítve az előfürdőhöz, melyeknek összekeverése nem ajánlott. Van itt kis vödröcske meg nagy vödröcske, sámli, kefe: célzatos a helyieket megfigyelni az akció előtt. Könnyítésül annyit, hogy egy aprócska műanyag sámlin ülve kell zuhanyozni, és az erre célra kikészített vödröcskékkel (esetleg lavórral) magunkat locsolgatni. A lényeg, hogy jól beszappanozzuk magunkat mindenhol, aztán meg ne habozzunk, hanem öblítsük le alaposan, mert csak ezután lehet belépni a medencékbe.

Szabad ég alatt
   A medencékben a Magyarországon használatosnál forróbb a víz. Néhol pezsgőfürdő, illetve hidromasszázs is van, sőt, egyes medencékbe még enyhe elektromosságot is vezetnek, de kezdetben az ember örül, hogy egyáltalán bele tud ülni az igencsak forró vízbe. De amikor már nyakig benne van, nagyon kellemes érzés tölti el. Fürdés után iszapfürdőt vehetünk, gőzkamrákban puhíthatjuk bőrünket, illetve kiülhetünk a kinti medencékbe. Roppant hangulatosak a szabad ég alatt lévő, általában szabálytalan alakú, kisebb-nagyobb kövekkel és csobogókkal díszített, hívogatóan gőzölgő medencék. 
   A japán termálfürdők honi vizeinkhez hasonló gyógyhatásokkal rendelkeznek, ráadásként még azzal az áldásos hozadékkal, hogy téli időszakban órákra átmelegítik a fürdőzőt. Ez utóbbi nem elhanyagolható szempont a japán fűtési viszonyok között. A központi fűtést el lehet felejteni, ezért otthon is tűzforró vízben üldögélnek a japánok egy darabig, lefekvés előtt.

Jakuzáknak tilos
   Megemlítendő érdekesség, hogy a legtöbb fürdőházban tábla hirdeti, hogy "Tetoválással belépni tilos". A külföldi látogató sokat törtheti a fejét, hogy ennek vajon mi lehet az oka. Ne tegyük iriggyé a többieket, hogy nekünk milyen szép kis pók ül a lapockánkon? Ne botránkoztassuk meg a nagymamakorúakat egy mellünkre tetovált pillangóval? Még csak tinta se zavarja meg a meztelen összképet? Egyik sem: itt bizony a diszkrimináció egy kriminálisabb formájával találkozhatunk. Mivel azt mégsem írhatják ki, hogy jakuzáknak (a japán maffia tagjainak) tilos a bemenet, ezért inkább finomkodva csupán a tetoválást igyekeznek tiltani. A jakuzáknak ugyanis köztudottan tele van festve a hátuk, így könnyen megállapítható, ki tartozik köreikbe. A fürdőtulajdonosok nem szeretik a balhét.

   Hát, érdekes dolgok derültek ki az biztos! Már maga a ruha nélküli közös fürdő egy furcsa dolog volt, de ez a tetoválás tilalom még inkább. Elképesztő, mi alapján ítélik meg a japán maffia tagjait, de minden hagyomány más dolgot kíván meg. Ami a legjobban zavar, hogy soha nem vehetünk részt igazi japán fürdőkalandon, mert ugye külföldieket nem engednek be. De akkor marad a mi kis aranyos kádunk és majd álmodozunk abban a hőforrásokról! :D
Kara&Matt